Pages

2015-04-24

Vetítés

Nem könnyű ma ellenzékinek lenni. Persze van, akinek megy, a Fidesznek például lényegesen jobban ment, mint a kormányzás. De nehéz, mert a kormány kiszámíthatatlan.
Amikor azt hisszük, ennél már nincsen lejjebb, megmutatják, hogy van. A Nemzetiben történt események után merült fel ez bennem ismét. Mikor az osztrák vendégművészek aggodalmukat fejezték ki a jogállamért, akkor "válaszul" mögéjük vetítették a tizenhárom aradi vértanút.
Értem én, hogy mindenki, aki ellenzéki hang, aki kritizálni merni szeretett vezérünket, az gonosz külföldrő' pénzelt Soros-katona, aki természetesen az EU-val, a ENSZ-szel, az USA-val, és az oroszokkal együtt Gyurcsány kottájából játszik (akinek már ipari kottanyomtatója lehet otthon), de ez hihetetlen. Csoda, hogy amikor Merkel volt itt, és kritizálni merészelte Orbán illiberális demokráciáról alkotott vízióit, akkor nem kezdtek el mindjárt nácizni. (Putyinnál meg komcsizni, de hát őt meg szeretik, a baloldal meg ugye nem igazán, fene érti ezt a magyar politikát...)
Na, de beszéjünk komolyan: ez több okból is elképesztő ízléstelenség volt. Egyrészt mert ez a legprimitívebb kollektivizálás, ezután már szabdon lehet cigányozni/zsidózni/akármi.
A másik pedig az a kegyeletsértés, amivel súlyosan megsértették nemzetünk vértanúinak emlékét, nevét. Most komolyan: ez a kormány azt hiszi, rövid távú szánalmas kisstílű politikai játszmáihoz bármit felhasználhat?
Hihetetlen. Most azt mondom, ennél nincs lejjebb. Sajnos úgyis megcáfolnak rövidesen.